Magyar Apple is lehetett volna... ?


A HomeLAB gépet két testvér, Lukács József és Endre tervezte. Létrejöttének történetét valószínűleg náluk jobban senki nem ismeri, nem ismerheti. Így hát egyszerűen idézném az idősebbik Lukács-testvérrel, Józseffel készült riportot, mely a néhai ÖTLET újság 1984 júniusi számának BIT-LET mellékletében jelent meg.

KIT - a HomeLab III születése
Lukács JózsefAmikor az első számítógépemet konstruáltam, még élénken élt bennem egy, azóta már nem létező amerikai cég, az OHIO SCIENTIFIC példája. Hogy mi lett velük? Tönkrementek, más nagy cégek felvásárolták. Hogy miért? Ez volt az a vállalkozás, amelyik 1978-ben 300 dollárért kínált egészen kitűnő számítógépet CHALLANGER néven (akkor a többiek, az APPLE, TANDY, COMMODORE még mind 700 dollár fölött voltak!)

Én elfogadtam a CHALLANGER kihívását, és elhatároztam, hogy a magyar ifjúságnak is megpróbálom megteremteni az elérhető számítógép lehetőségét. Magunkat - mert mindehhez lelkes és fáradhatatlan kollégára az öcsém személyében találtam, elneveztük HOMELAB -nek, és munkához láttunk valóban Házi Laboratóriumunkban.

Ha az első gép még nem is, de az 1982 tavaszán elkészült második típus már megfelelt azoknak a követelményeknek, melyeket magunk elé állítottunk. A történet innentől kezdődően ismert. Az eredmény kb. 200 gép. A fele a HCC klubban megépített HOMELAB II. a másik fele pedig az AIRCOMP 16 névre keresztelt BOSCOOP-PERSONAL gyártmány. A gép forgalmi ára 27. forint lett, amiről meg kellett állapítanom: túl sok ahhoz, hogy egy magamfajta diák a magnóra félretett pénzéből megvehesse. A HOMELAB III ezért készült el 1983 nyárra. Aircomp 16Ez a második gép mindenféle tapasztalatait összegezve, az akkori alkatrészkínálatot is figyelembe véve 10 ezer forint alatti alapgépet jelentett. A tapasztalatokhoz az is hozzátartozott, hogy sajnos állami gyártó cég még a legnagyobb jóindulat mellett sem tudja majd teljesíteni az általam kitűzött árat, így elsősorban saját gyártásra gondoltam. A korábbi gép hasznát alkatrészbe, dobozba, billenyűzetbe fektetve vártam, hogy kirukkolhassak a masinával. Ehelyett az történt, hogy a pénzem elfogyott, és hiába volt 100 gépre való RAM-om, NAND kaput nem raktároztam, márpedig a végén már a legelemibb alkatrészeket sem lehetett beszerezni, arról nem is beszélve, hogy ami akkor még filléres Tungsram-gyártmány volt, az most nyugati és ötször annyiba kerül. Keserűen kellett rádöbbennem, hogy ebből így nem lesz semmi, így én is az OHIO SCIENTIFIC sorsára jutok, bár engem itt egyáltalán nem a kíméletlen konkurenciaharc tesz tönkre.

Elhatároztuk tehát, hogy nem takargatjuk tovább immáron bölcsödés korúvá cseperedett gyermekünket. Ha nem lehet belőle gép, legyen belőle KIT. Méghozzá magyar KIT. Olyan, amihez a vevő kénytelen beszerezni az alkatrészeket. Jól működő hivatalos csatorna híján turistaút, kiküldetés, esetleg segítőkész rokon jöhet számításba a hazai kiskereskedelem mellett. Ennek persze meglesz az az előnye, hogy senki nem tudja majd egyszerre megterhelni a pénztácáját, tehát ez tényleg zsebpénzből építhető-építgethető gép lesz. Én csak arra vállalkozom, hogy az építéshez szükséges leírást, nyomtatott áramköri lemezt (NYÁK), a dobozt és a billentyűzetet biztosítom, és EPROM -ba égetem a BASIC interpreter. Ez talán nem túl sok, de a hiányzó rész egy gép esetében lelkesedéssel kipótolható. Tulajdonképpen így született meg a HCC -ben a korábbi 100 gép is, és a klub részt vállal ebből az akcióból is. A HOMELAB szekció vállalta, hogy amennyire szűkös lehetőségeiből telik, bábáskodik a HOMELAB III fölött is. EPROM égetéssel, élesztési tapasztalatokkal, információkkal segítik majd az építkezők munkáját, és a készülő szoftvereknek is fórumot biztosítanak.

ÉS MIT TUD A GÉP?

HomeLab IIIÚgy terveztük, hogy lehetőleg mindent tudjon, vagy tudhasson a megfelelő bővítésekkel. Maga a NYÁK olyan, hogy statikus és dinamikus memória egyaránt kerülhet bele, így a gép 2 K -tól 64 K -ig tartalmazhat RAM-ot. Lehetséges, hogy valaki 2 K -val indul, és ahogy nőnek az igényei (és lehetőségei) bővíti a gépét, pusztán újabb IC -k beépítésével. A címkiosztás tetszőlegesen programozható, így RAM -nak is és a rendszerprogramot tároló EPROM -nak is többféle alkatrész használható (2716, 2732, 2764, 6116, 4116, 4164, stb.) CMOS-RAM (pl. 6116, 5516) használata esetén "nem felejtő" RAM -ot is lehet csinálni. A NYÁK -on elhelyezhető 2 gombakku kb. fél évig kitart.

Most lássuk a displayt. Egy kép 32 sorból áll, és soronként 32 vagy 64 betű lehet. Ezt néhány átkötéssel fixen lehet beállítani, vagy egy kapcsolóval átkapcsolhatóvá lehet tenni. Mi a 64 betűs változatot ajánljuk, de ez jó minőségben csak videobemenetről működik. A legtöbb tranzisztoros TV-nél egész egyszerű kihozni a videobemenetet, de gondolva azokra, akik nem akarnak kotorászni tévéjükben, van egy modulátor is a NYÁK -on. Sajnos beépített teljes grafika nincs, de cserébe a karakterkészletet úgy próbáltuk megválasztani, hogy a magyar betűkön túl tartalmazzon egy kvázigrafikus karakterkészletet és egyéb grafikus jeleket is, amivel koordinátarendszert, oszlopdiagrammot, digitális idődiagrammot, repülőt, kutyát, vitorlást stb. lehet rajzolni.

A billenyűzet hardverje 8x10 -es mátrixot bír el. Mi ebből csak 60 gombot használtunk fel. Ebben benne vannak a magyar betűk, független cursormozgatások, és két funkciós gomb is. Így a SHIFT megmarad a nagybetű/kisbetű váltásnak, míg a funkciós gombokkal meghatározott jelek vagy szövegek hívhatók elő az egyes billentyűkkel. Kazettás magnó természetesen kapcsolható a géphez, és a beolvasó elektronikája nagy- és kisjelű magnókhoz egyaránt alkalmas.

Nem esett még szó róla, pedig fontos: van e gépben egy PIO is. Ez a felhasználó által tetszőlegesen programozható, így a nyomtató lekezelésén túl bármilyen 16 bites mérésre, vezérlésre stb. felhasználható, vagy játékbemenetnek alkalmas. A gép áramellátását egy 5V, max. 800 mA terhelhetőségű stabilizált tápegység biztosítja. Ezt egyelőre mindenkinek magának kell megoldani.

A hardverhez tartozik az is, hogy a memóriafelosztást adó PROM-címgenerátor egyszerre kétféle kiosztásra is beégethető, és ez programból átkapcsolható. Ez biztosítja, hogy 64 K esetén a ROM helyén eltűnő memória a másik lapon elérhető, ill. ezzel lehet megoldani CP/M fogadásának előfeltételét, a csupa RAM felosztást. A CP/M már működik a gépen, de nem elégedtünk meg ezzel. Most úgy próbáljuk átalakítani, hogy további 64 K RAM -mal a rendszer lényegesen felgyorsuljon. (Hogy floppy honnan lesz hozzá, azt nem tudom!).

Van a HOMELAB III -hoz egy beszélő bővítés is. Ezt a géphez csatlakoztatva a gép tetszőleges, BASIC -ben bebprogramozott vagy beírt magyar szöveget ki tud mondani, sőt még hangsúlyozni is képes a mondatokat. Alkatrészigénye minimális, egy chip kivételével minden megkapható hozzá itthon is.

Színes grafika bővítést nem szándékozunk építeni hozzá, ellenben a klubtagok már látták működni az 512x256 -os fekete-fehér grafikát. Előbb-utóbb ebből is KIT lesz, de erre még várni kell.

A SZOFTVER

A gép alapszoftvere tulajdonképpen megegyezik a korábbi gép BASIC -jével. Persze eltérések akadnak, hiszen mások a gép lehetőségei, de a kompatibilitás (felülről) biztosított. A HOMELAB II (AIRCOMP-16) programjai kazettáról gond nélkül beolvashatók és futtathatók. Emiatt a kompatibilitás miatt itt most nem is részletezem az alap BASIC tulajdonságait. Viszont ismertetném az új utasításokat és lehetőségeket. Bevezettük az INKEY és INKEY$ változókat, és a REM utasítást. Ezeket eddíg csak kicsit körülményesen lehetett pótolni. A BEEP új utasítás, elfütyüli a mögéje írt stringet. Egy-egy újabb karakter egy-egy hangnak felel meg, és 32 féle ritmus is beállítható, akár menet közben is. Bevezettük a CUR X,Y -t is, ami a PRINT -ben és INPUT -ban a cursort a képernyő tetszőleges pontjára állítja. A PRINT és a LIST printert is tud kezelni. A MON új utasítás MONITOR-parancsokat hajt végre a BASIC-ben. A MON után írt stringet monitorparancsként végrehajtja és visszatér a BASIC -be. A MONITOR egyébként a "hagyományos" HOMELAB MONITOR kiegészítve a nyomtatót kezelő rutinokkal. Ezeken kívül két továppi utasítást láttunk el operandussal. Az egyik a RESTORE A, amelyik az A -adik sorban elhelyezett DATA utasításra állítja vissza a READ olvasómutatóját. A másik a NEW utasítás, ahol meg lehet adni azt a decimális memóriacímet, ahonnan a BASIC-programot felépíti a rendszer. A PLOT utasítás viszont szűkült. Mivel csak kvázigrafika van, 128x96 -os felbontás érhető el vele. A BASIC -en kívül már elkészült a Bővített Monitor és Assembler, a dupla pontosságú aritmetika, és a Bővített BASIC. A Basic bővítés hexadecimálisan és binárisan is számol, van benne kerekítő függvény, MIN, MAX, FRA függvény, és a számok formattált kiiratása is lehetséges. Egyszerre több független program is lehet a gépben, lehet programokat összeilleszteni, és VERIFY parancs is van. Az ASSEMBLER egy egyszerű, de nagyon jól használható, sorról sorra és oda-vissza fordító assembler, a duplapontos pedig 16 jegyre képes számolni. Láttunk már a gépen működni FORTH -ot és szimbolikus assemblert is, és hamarosan ezek is standard programbővítések lesznek. Megjelent már az első programfüzet is, ami a klubtagok, és az országban elszórt lelkes Homelabosok programjait tartalmazza.

Végezetül hadd fejezzem be még egy személyes gondolattal. Szeretném, ha egy-két év múlva egy középiskolás úgy kezdené a cikkét: Jó volt az a HOMELAB III, de én már tudok egy jobbat!"


Saját élmények

HomeLab III belülről (Riba Zoltán képe)Az összeszerelés utáni élesztés volt az építés legizzasztóbb része. Nem tudok olyanról, hogy bárkinek is első bekapcsolásra indult volna. A leggyakoribb (min. 80% -ban) okok a kétoldalas NYÁK különböző hibái voltak, mint pl. az IC lábak között átvezetett vezetékek zárlata, lyukgalvanizálás hiánya, fóliaszakadás. A maradék kb. 20% -on osztozott a fordított beszerelés, elnézett értékű alkatrész (színkód, óh!), valamint a gyárilag hibás IC-k. A 16 K -s verziót építőket még egy külön átok is sújtotta: a -5 V -ot és +12 V -ot előállító transzverter bármilyen okból történő leállása esetén a 4116 -os IC -k max. szobadíszként funkcionáltak tovább. Akadtak extrém esetek is: Egyik kolléga (nevét fedje jótékony homály) mind a 3 db EPROM -ot fordítva dugta be a foglalataikba, majd a kb. 5 A terhelhetőségű, nem rövidzárvédett tápot rákapcsolva elgyönyörködött a másodperc törtrészéig látható fényjelenségekben... Egszóval zajlott az élet! :-) A néhai klubban fellelhető gépek között csak nagy nehézségek árán lehetett volna két egyforma billentyűzettel rendelkezőt találni - leszámítva persze a "gyári" megoldást előnyben részesítőket. Ugyanilyen eltérés mutatkozott a doboz kivitelezésében is; volt aki egyenesen egy dipótáskába építette bele a kicsikét. (Be kell valljam, az ötletet elloptam, annyira megtetszett. Így rövidesen én is átépítettem a sajátom. A HOMELAB III kivitelezésére jellemző, hogy míg a gép ma is ugyanolyan lelkesen dolgozik, mint 20 éve, a táska már régóta valamelyik szeméttelepen nyugszik.)

Az újdonsült géptulajdonosok szép számmal kezdték gyártani a programokat, túlnyomórészt játékokat, (azon belül is a megjelenítés korlátaiból adódóan főként a logikai, ill. nem túl összetett grafikát igénylőeket,) de akadtak más fajta programok is, pl. szövegszerkesztő, szótárprogram, EPROM-égető a hozzá való hardverrel együtt, 8 csatornás állapot-analizátor, joystick-illesztő, gép-gép összekötés PIO -n keresztül, zenei programok, stb. Készültek program-átiratok is, mint például a Sargon Chess II, ill. a Maxi Galaxy. Szintén "forgalomba került" a debuggerrel kiegészített szimbolikus assembler is, mely végre lehetővé tette nagyobb lélegzetű, assemblyben írt programok készítését is. Voltak hardver-módosítások is, amire én emlékszem, az egy vido-elsőbbségi áramkör.

És egy abszolút szubjektív vélemény...

Végezetül a nem megvalósult elképzelésekről, tervekről:

NEM lett KIT az 512x256-os fekete-fehér grafikából (én legalábbis nem találkoztam vele),
NEM jöttek újabb géptervezők,
NEM lett újabb KIT.
A számítógép-hardveresek munkája - sajnos - fokozatosan elértéktelenődött. Az XT korszakban még volt esély egy-egy hibás alaplap házilagos javítására, a bővítőkártyák is szép számmal tartalmaztak beállítandó jumpereket - ezzel szemben mára a hardver összeállítása kimerül a kiválasztott kártyák bedugdosásán - ami által a kihívás, amit egy gép élesztése jelentett, megszűnt, elvesztette a varázsát.

Tudom, hogy a fejlődés ezt követelte, és természetesen én sem a HOMELAB III -on írtam ezt a kis ismertetést, (persze azért "Ő" a 8 bites gépeim között főhelyen tölti megérdemelt pihenését), viszont sajnálom azokat, akik nem részesültek, nem részesülhettek abban a semmihez nem hasonlítható örömben, amit egy otthon, saját kezűleg összebarkácsolt gép első bejelentkezése okoz...

Solti Imre 2004.09.25.

Tartalom átvétel